Meggytorta

Meggyből sem szenvedtünk hiányt a nyáron. Szenvedést inkább az jelentette, hogy apró gyümölcs lévén sokáig tartott a szedés. Finoman szólva is fárasztó volt hosszú órákon keresztül létrán és ágakon állni.
És nem elég, hogy leszedtük, de kimagozni is kellett azt a több (7) vödörnyit, az pedig szörnyen unalmas volt. És ha már ki is volt magozva, akkor következett a lekvárfőzés. De szerencsére azért nem mindből lett lekvár, került bőven a fagyasztóládába is.

Ilyenkor persze jó gyönyörködni a sok-sok lekvárban, már kicsit el is felejtettem a fárasztó munkát. Van miből válogatni ha sütni szeretnék. Most meggylekvárból készítettem tortát.
hozzávalók:
6 db tojás
4 ek. víz
20 dkg cukor
18 dkg liszt
10 g sütőpor
1 dl olaj
krém:
4,5 dl meggylekvár
2 cs. vaníliás puding
2 dl víz
20 dkg cukor
16 dkg margarin
1 pofa rum (kinek- kinek mekkora)
Tészta hozzávalóiból piskótát készítek. Tojások sárgáját cukorral, vízzel habosra verem, majd hozzáöntöm az olajat és azzal még tovább verem. Lisztben elkevert sütőport belekeverem, majd a habnak felvert fehérjét óvatosan beleforgatom. Zsírozott lisztezett tepsibe terítem és 230 fokra előmelegített sütőbe teszem, majd visszaveszem 180 fokra és készre sütöm.
Krémhez a pudingot vízzel simára keverem. Lekvárt teflon serpenyőbe öntöm, felforrósítom és állandó keverés mellett a pudinggal besűrítem, majd lehűtöm. Cukrot és margarint habosra keverem, majd hozzáadom a hideg lekvárt a rumot és ezzel addig verem, míg jó könnyű krémet kapok.
Mikor kihűlt a tészta, hosszában ketté vágom. Egyik lapot megkenem kicsit kevesebb mint fele krémmel, ráteszem a másikat azt is megkenem, majd az oldalát is. Tetejét rumos meggyel díszítem.

Krémen látszik, hogy a lekvár picit darabos, de a meggyet nagyon nehéz (talán nem is lehet) úgy főzni mint pl. a sárgabarackot, hogy sima krémes legyen. Talán úgy lehetne ezen változtatni, hogy mielőtt belefőzőm a pudingot kézi mixerrel pépesítem, de úgy érzem az élvezeti értékén mit sem változtatna.

 Nagyon finom lett és már a következő lekváros krémen gondolkodom.

Mikulástészta

Hosszú téli napokon, mikor az ablakon kinézve csak a szürke, ködös, borús kertet látom, olykor még kimenni sincs kedvem. Ilyenkor gyakran gondolok arra, hogy milyen jó is volt túrni a földet, gyönyörködni nap mint nap a pompázó virágokban és várni azt, hogy egyre több termést lehessen már szedni. Jó volt látni ősszel a sok piros fűszerpaprikát, amit felfűzve, megszárítva és ledarálva mára már bőven tehetek az ételekbe. Szürke napokat átélve jött az ötlet, hogyan lehetne még  vidámabbá és színesebbé tenni ételt és akár még hangulatunkat is, köszönve mind ezt a jó és bőséges termésnek.
Egyszerű házi tésztát gyúrok és fűszerpaprikával színesítem.
hozzávalók :
1/2 kg liszt
4 nagy házi tojás
1 ek. őrölt fűszer pirospaprika
nagyon kevés víz (amennyi szükséges)
Hozzávalókat összegyúrom és tésztagép segítségével kinyújtom, majd tetszés szerinti szélességre vágom. Ez most széles metélt lett.
Bő sós lobogó vízben néhány perc alatt készre főzőm. Leszűröm és már lehet is fogyasztani tetszés szerint, amivel csak szeretnénk. Nálam reszelt sajt és tejföl került a tetejére.
Kíváncsiságból kevés cérnametéltet is készítettem, csak úgy egyszeri kóstolásra húslevesbe. Mivel a gép csak ilyen szélességű cérnametéltet tud készíteni (engem kicsit a zsákvarró cérnára emlékeztet).
Szerintem szemet gyönyörködtető, és az íze se volt rossz.

Mikulás nap alkalmával kapta ezt a nevet a tészta.

Ugye szép lett?