Tejfölös csirke zöldséges rizzsel

Minden tavasszal veszünk néhány hetes előnevelt csirkét. Felneveljük, hogy legyen  tojótyúk, így a jó házi tojást nem kell nélkülöznünk. Udvaron kapirgáló "boldog tyúkok" kényeztetve, homokban és napfényben fürödve élik napjaikat.

Baromfit azért tart az ember, hogy meg is egye, de nem mindegy, hogy milyen körülmények közt nőnek fel. Már kicsi korukban simogatjuk, kézből etetjük, beszélgetünk hozzájuk, így hamar szelídek lesznek.
Sokszor mondom nekik, hogy "egyem a húsotokat". Szegények nem is sejtik, hogy én ezt komolyan gondolom.

Még a baromfiudvar vezére, a  büszke kakas is hagyja magát kézbe venni, főleg ha kap valami finom zöldet, mert azt egyenesen imádja. Ezzel így van a többi udvarlakó is.

Aztán eljön a nyár vége, addigra szépen megnőnek és kialakul, hogy hány kakas és hány tojó lesz. Kakasból egyet hagyok meg, hogy legyen egy vezér köztük aki rendet csap az "asszonyok" közt. Ha több is van azt még fiatalon levágom. Kicsit fájó szívvel, de ilyenkor arra gondolok, hogy boldog életük volt, nem mesterséges fényben és nem tenyérnyi ketrecben nőttek fel. Megtisztítva a fagyasztóládába kerül (egy csirkéből két csomagot készítek) és a téli napokon van mit elővenni. Ilyenkor Lili cicám az első aki eszik belőle. Csirkevágáskor már tudja, hogy finom falatok várnak rá, és folyton láb alatt van, míg meg nem kapja az első falatot. Úgyszintén a fagyizást se hagyja ki.

Ilyenkor télen csak előveszem a fiatal csirkét és már mehet is az edénybe, attól függ, hogy mit készítek belőle. Most hasonló módon készítem, mint a borsos tokányt.
hozzávalók:
fél csirke
hagyma
olaj
gomba
só
őrölt bors
tejföl
liszt
rizs
sárgarépa
kukorica
Nagyobb fej hagymát apróra vágom és olajon megdinsztelem. Ráteszem a feldarabolt csirkét, majd sót, borsot és kevés vizet teszek rá. Fedő alatt puhára főzöm. Mikor majdnem kész, gombát teszek hozzá és rövid ideig tovább főzöm. Tejfölt kevés liszttel elkeverem és a húsra öntöm.
Serpenyőben olajat forrósítok és a megmosott rizst kissé átpirítom rajta. Dupla mennyiségű forró vízzel felöntöm, sózom és alacsony hőfokon fedő alatt készre főzöm.
Külön edényben megfőzöm azt a répát, amit nyár közepén, zsengén megtisztítva, felaprítva tettem a fagyasztóládába. Sót azért nem teszek hozzá, mert így jobban érezni az édes ízét amit még ilyenkor sem veszít el, a többi meg úgyis megvan sózva. Nyáron kertünkben termett kukoricát megfőzve és lemorzsolva szintén tettem a fagyasztóba. Ebből is teszek hozzá. Végül a húst, rizst, répát és kukoricát összekeverem és így tálalom.
Ezt most előre így nem terveztem, mivel a kukorica és sárgarépa csak főzés közben jutott eszembe. Azt hiszem nagyon jó ötlet volt így összehozni ezt az ízkavalkádot.

Kuglóf

Egyre jobban terjed az influenza, és ilyenkor nem szívesen mozdulok ki, főleg olyan helyekre ahol sokan fordulnak meg. Bevásárolni azért el kell menni, de csak nagyon ritkán. Igyekszem több mindent, főleg tartós dolgot előre betárolni. Szerencsére az utóbbi években elkerült még a legkisebb megfázás is így csak remélem, hogy ha most lekopogom így marad ezután is.
 Mióta megvettem az új kuglófsütőt már több mindent sütöttem benne, de még kuglófot nem. Épp itt az ideje, hogy a nevéhez méltó kalács vagy sütemény süljön benne. Most leírom, ahogy én készítem.
hozzávalók:
50 dkg liszt
2,2 dkg élesztő
1 db tojás (csak a sárgája kell)
1 dkg vaníliás cukor
8 dkg porcukor
6 dkg olvasztott vagy lágy vaj
2,8 dl tej
2-3 dkg mazsola
1 ek. kakaó
csipet só
reszelt citromhéj
Élesztő, porcukor, tojássárgája, vaj és langyos tej. Ezeket tálba teszem és összekeverve öt percig pihentetem. Másik edénybe teszem a lisztet, citromhéjat, vaníliás cukrot és sót. Ezután a két tál tartalmát keverőtálba teszem és tésztát dagasztok belőle. Miután jól kidolgoztam a kétfelé vágom. Egyik felébe mazsolát teszek, másik feléhez a kakaót és jól beledolgozom.

 Letakarva meleg helyen pihentetem, míg duplájára kel. Addig a formát elkészítem, vajazom és lisztezem. Tésztából rudakat sodrok és összecsavarom a kettőt, így teszem a sütőformába. Letakarva legalább egy órát pihentetem.

Előmelegített 200 fokos sütőbe teszem, amit 10 perc után 180 fokra visszaveszek és 30-35 percig sütöm. Formában hagyom míg kihűl, csak ezután veszem ki.
Tetejét porcukorral megszórom.

Zsidókalács

Medve ma előbújt a barlangjából, de szerencsére nem látta meg az árnyékát. Bundája viszont nagyon elázott, hacsak nem vett magára esőkabátot. Reggel óta esik az eső olyan közepes intenzitással (ahogy a meteorológusok mondanák). Jó lenne belőle néhány órányit eltenni a nyári száraz napokra, ugyanis most szerintem ennyi már elég lenne. Tegnap és tegnapelőtt gyönyörű tavaszias idő volt, de ilyenkor még nem érdemes és nem is tudok semmit csinálni a kertben, mert még nincs vége a télnek. De egyvalamit igenis lehet, lefényképezni a hóvirágot, ami kertünkben már szépen nyílik.

Ilyen esős időben pedig megint csak a konyhában kötök ki. Reggel eldöntöttem, hogy ma megsütöm azt a zsidó kalácsot, aminek a receptjét néhány hete írtam be a saját receptes füzetembe.
hozzávalók:
25 dkg liszt
2 dkg cukor
1 dkg akácméz
1/2 tojás
1,5 dkg élesztő
1 dl langyos víz
3 dkg vaj
3 g só
kenéshez: 1 db tojás és 1 ek. tej
Tetejére kerülhet mák és szezámmag.
1. Langyos mézes vízben elkeverem az élesztőt, keverőtálba teszem az összes hozzávalóval és kelt tésztát dagasztok.
2. Letakarva 30 percig pihentetem.
3. Három felé osztva egyenként gömbölyítem, és így 10 percig pihentetem.
4. Kb. 70 cm hosszú hengereket sodrok lisztes deszkán. ( Rövidebb is jó, én nem mértem.)
5. Hármas fonást készítek és a végét aláhajtom.
6. Tepsibe rakom és 10-15 percig pihentetem.
7. Ezután tetejét tojás-tej keverékkel lekenem alaposan (én kétszer kenem). Tetejét szezámmaggal és mákkal megszórom, majd bekapcsolom a sütőt 180 fokra.

Tészta addig pihen. Majd a meleg sütőbe teszem és 25-30 percig sütöm.

Miért is lett nekem két ekkora kalácsom.? Mert dupla mennyiséget csináltam, ugyanis ezzel a géppel kis adagot nehezebb dagasztani. Kell egy bizonyos mennyiség, hogy jól kidolgozza a tésztát.

Nagyon finom foszlós lett.

Tepertős pogácsa

Napokban vásároltam apró töpörtyűt elég olcsón és mindjárt arra gondoltam, hogy végre megsütöm családom kedvencét. Így mára megint meg van a délelőtti elfoglaltságom.
hozzávalók:
50 dkg liszt
3 dkg élesztő
1 tojás
2-3 dl kefir v. joghurt
30 dkg darált töpörtyű
só, bors
Lisztbe elmorzsolom az élesztőt, majd hozzáadom a tojást, fele sót és annyi kefirt, hogy közepesen kemény tésztát kapjak, amit nem szükséges nagyon kidolgozni. Letakarva fél órát pihentetem. Ezután deszkára borítom, kinyújtom és megkenem a töpörtyűvel amit a só másik felével és őrölt borssal jól elkeverek. Összehajtom (én könyv formában ) és letakarva pihentetem. Fél óránként, összesen négyszer hajtogatom.

Végül kinyújtom kb. 3cm vastagra és tetejét éles késsel vagy pogácsa szaggatóval (én utóbbival) bevagdosom. Lisztbe mártott szaggatóval kiszúrom és tepsibe rakom. Itt még pihentetem amíg a sütő melegszik. Tetejét tojással meg lehet kenni, én most ezt nem tettem.

Előmelegítem a sütőt 200 fokra és készre sütöm.

Nagyon finom leveles ropogós. Frissiben a legjobb, de nagyon finom másnap is sőt amíg el nem fogy.

Rozmaringos és kakukkfüves zsömle

 Mivel évek óta csak saját sütésű kenyeret eszünk, így igyekszem minél változatosabban elkészíteni. Kenyér több családtagját, közeli és távoli rokonát, így kiflit, óriáskiflit, sajtoskiflit,  zsömlét, bagettet, zsúrkenyeret, fűszerrel és magokkal ízesítettet, töltöttet és még számos fajtát. Ízét és formáját sűrűn változtatva, kenyértésztát akár kuglóf formában is sütök. Így esett választás a mai napon fűszeres zsömlékre.
Nem tudom, hogy helyes zsömle vagy zsemle. Mivel a magyar nyelv külföldiek  fülével hallgatva "mekegős" így maradok a zsömlénél. Mai tészta receptje a következő.
hozzávalók:
55 dkg finomliszt
10 dkg rétesliszt
25 dkg kovász
1.5 dkg élesztő
1/2 dl tej
1 1/2 dl kefír
3 ek. olivaolaj
fél tk. cukor
2 csapott tk.só
víz
2 tk. rozmaring
2 tk. kakukkfű
Langyos cukros tejben felfuttatott élesztőt a liszt-kovász keverékhez adom, majd a fűszerek kivételével az összes hozzávalóval megdagasztom a tésztát. Letakarva pihentetem míg duplájára kel, majd ezután deszkára borítom és kettévágom. Egyik feléhez rozmaringot és pici vizet öntök, majd kézzel jól összedolgozom. Másik feléhez a kakukkfüvet teszem megint pici vízzel, és azt is jól összedolgozom. Egyenként hat felé vágva zsömléket gömbölyítek. Mivel látszólag egyformák a fűszerek, így a rozmaringost kissé hosszúkásra nyújtom, hogy meg tudjam különböztetni egymástól. Letakarva langyos helyen tovább pihentetem. Közben félidőben (amit én kissé későn csináltam) bevagdosom a tetejét. Így még tovább kel, majd előmelegítem a sütőt 200 fokra.
Ekkor lepermetezem vízzel a tetejét és beteszem sülni. Ritkán nézem a sütési időt mivel én a sütőajtón keresztül figyelem, hogy milyen a színe. Mikor úgy látom, hogy már csak kevés ideig kell sütni, ilyenkor lekapcsolom, és csak a hőlégkeverő megy. Miután megsült kiveszem és azonnal vízzel kicsit lepermetezem.

Nagyon finom, vékony és ropogós a héja, belseje pedig puha és illatos.
Az íze pedig hát......... csak meg kell kóstolni és nem lehet abbahagyni, vagy csak nagyon nehezen.

Túrós pogácsa

Ezzel megint egy kérést teljesítek. Lányom kívánsága volt, hogy ilyen pogácsát süssek.
Hát lehet egy ilyen kívánságnak nemet mondani? Lényege, hogy mindenből azonos mennyiség kell.
hozzávalók:
1/2 kg túró
1/2 kg liszt (nekem még kellett keveset hozzá tenni, mert kicsit lágynak találtam)
1/2 kg margarin
só (nálam 3 tk.)
1 tojás a kenéshez és szezámmag a tetejére
Hozzávalókat összegyúrom és 30-40 percenként hajtogatom. Kinyújtom kissé hosszúkásra és jobbról, balról közepéig hajtom, majd ezután mint egy könyvet összehajtom és letakarva pihentetem. Ezt legalább háromszor, négyszer megismétlem és egy éjszakára hűtőszekrénybe teszem becsomagolva, vagy legalább is letakarva, hogy ne száradjon. Ilyen hideg időben kamra, (vagy spájz) is elég neki. Másnap reggel vékonyra (bő 2 cm-re) nyújtom és apró pogácsa szaggatóval szaggatom.
Tetejét felvert tojásba mártom és utána szezámmagba. Előmelegített 200 fokos sütőben készre sütöm. Meleg sütőben gyorsan emelkedik.

Ebből a mennyiségből több mint két tepsivel lett. Szemlátomást fogy, mintha csak párologna :-)
Frissen nagyon finom ropogós a teteje, közepe puha és napokig puha is marad nem szárad ki, nem kell becsomagolni (már ha napokig nem fogy el).

Ananásztorta

Nálunk születésnap alkalmával mindig tortát kapott az ünnepelt. Mikor kicsik voltak a lányok, és persze később is amikor itthon ünnepelték meg ez elmaradhatatlan volt. Azért is tartottam és tartom most is fontosnak, mert mindenki életében csak egyszer van az a bizonyos szám, ami megismételhetetlen. Sajnos minden évben egyel több. Azért is jó, mert nosztalgiázás alkalmával szívesen nézzük vissza a fényképeket és, hogy melyik szülinapon milyen torta volt. Mára már az is előfordul, hogy a születésnapos valami más süteményt kér torta helyett. Ilyenkor mindig az ünnepelttel megbeszélve és kívánságának eleget téve sütök. Így történt most is.
Kicsi lányom most születésnapja alkalmával ananásztortát kért. Nekem kellett kitalálni, hogy milyen legyen és persze azt is, hogy hogyan tudnám a legfinomabban elkészíteni.
hozzávalók:
6 tojásból piskótát készítek. Felét tepsibe szétterítem, másik felébe kevés ételszínezőt keverek, hogy kicsit színesebb legyen a torta.
hozzávalók a krémhez:
7,5 dl 100%-os ananászlé
3 cs. vaníliás puding
25 dkg margarin
15 dkg porcukor
díszítésnek ananászkonzerv és cukorbetűk
Ananászlében megfőzöm a pudingot a szokásos módon. Cukrot margarinnal habosra keverem és hozzáadom a kihűlt pudingot, majd azzal tovább habosítom. Piskótákat hosszában kettévágom, lapokat krémmel megkenem és felváltva a színeket egymásra teszem. Végén tetejét és oldalát is krémmel megkenem. Tetejét konzerv ananász szeletekkel díszítem és persze cukordísszel.

Nagyon finom az íze, és persze mutatós is. Ez megint egy jól sikerült torta.

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KINGA!