2011. december 11., vasárnap

Meggytorta

Meggyből sem szenvedtünk hiányt a nyáron. Szenvedést inkább az jelentette, hogy apró gyümölcs lévén sokáig tartott a szedés. Finoman szólva is fárasztó volt hosszú órákon keresztül létrán és ágakon állni.
És nem elég, hogy leszedtük, de kimagozni is kellett azt a több (7) vödörnyit, az pedig szörnyen unalmas volt. És ha már ki is volt magozva, akkor következett a lekvárfőzés. De szerencsére azért nem mindből lett lekvár, került bőven a fagyasztóládába is.
Ilyenkor persze jó gyönyörködni a sok-sok lekvárban, már kicsit el is felejtettem a fárasztó munkát. Van miből válogatni ha sütni szeretnék. Most meggylekvárból készítettem tortát.
hozzávalók:
6 db tojás
4 ek. víz
20 dkg cukor
18 dkg liszt
10 g sütőpor
1 dl olaj
krém:
4,5 dl meggylekvár
2 cs. vaníliás puding
2 dl víz
20 dkg cukor
16 dkg margarin
1 pofa rum (kinek- kinek mekkora)
Tészta hozzávalóiból piskótát készítek. Tojások sárgáját cukorral, vízzel habosra verem, majd hozzáöntöm az olajat és azzal még tovább verem. Lisztben elkevert sütőport belekeverem, majd a habnak felvert fehérjét óvatosan beleforgatom. Zsírozott lisztezett tepsibe terítem és 230 fokra előmelegített sütőbe teszem, majd visszaveszem 180 fokra és készre sütöm.
Krémhez a pudingot vízzel simára keverem. Lekvárt teflon serpenyőbe öntöm, felforrósítom és állandó keverés mellett a pudinggal besűrítem, majd lehűtöm. Cukrot és margarint habosra keverem, majd hozzáadom a hideg lekvárt a rumot és ezzel addig verem, míg jó könnyű krémet kapok.
Mikor kihűlt a tészta, hosszában ketté vágom. Egyik lapot megkenem kicsit kevesebb mint fele krémmel, ráteszem a másikat azt is megkenem, majd az oldalát is. Tetejét rumos meggyel díszítem.
Krémen látszik, hogy a lekvár picit darabos, de a meggyet nagyon nehéz (talán nem is lehet) úgy főzni mint pl. a sárgabarackot, hogy sima krémes legyen. Talán úgy lehetne ezen változtatni, hogy mielőtt belefőzőm a pudingot kézi mixerrel pépesítem, de úgy érzem az élvezeti értékén mit sem változtatna.
 Nagyon finom lett és már a következő lekváros krémen gondolkodom.

2011. december 6., kedd

Mikulástészta

Hosszú téli napokon, mikor az ablakon kinézve csak a szürke, ködös, borús kertet látom, olykor még kimenni sincs kedvem. Ilyenkor gyakran gondolok arra, hogy milyen jó is volt túrni a földet, gyönyörködni nap mint nap a pompázó virágokban és várni azt, hogy egyre több termést lehessen már szedni. Jó volt látni ősszel a sok piros fűszerpaprikát, amit felfűzve, megszárítva és ledarálva mára már bőven tehetek az ételekbe. Szürke napokat átélve jött az ötlet, hogyan lehetne még  vidámabbá és színesebbé tenni ételt és akár még hangulatunkat is, köszönve mind ezt a jó és bőséges termésnek.
Egyszerű házi tésztát gyúrok és fűszerpaprikával színesítem.
hozzávalók :
1/2 kg liszt
4 nagy házi tojás
1 ek. őrölt fűszer pirospaprika
nagyon kevés víz (amennyi szükséges)
Hozzávalókat összegyúrom és tésztagép segítségével kinyújtom, majd tetszés szerinti szélességre vágom. Ez most széles metélt lett.
Bő sós lobogó vízben néhány perc alatt készre főzőm. Leszűröm és már lehet is fogyasztani tetszés szerint, amivel csak szeretnénk. Nálam reszelt sajt és tejföl került a tetejére.
Kíváncsiságból kevés cérnametéltet is készítettem, csak úgy egyszeri kóstolásra húslevesbe. Mivel a gép csak ilyen szélességű cérnametéltet tud készíteni (engem kicsit a zsákvarró cérnára emlékeztet).
Szerintem szemet gyönyörködtető, és az íze se volt rossz.
Mikulás nap alkalmával kapta ezt a nevet a tészta.
Ugye szép lett?

2011. november 20., vasárnap

Sárgabaracktorta

Aki kertes házban lakik és nevel gyümölcsfát, az tudja igazán, hogy milyen íze van a frissen szedett gyümölcsnek. És ha az a gyümölcs bio és abból még lekvár is készül, hát annak van aztán nagyon finom íze. Abba nem kell állományjavító, ízfokozó és egyéb adalék. Manapság divat lett (legalább is az üzletek kínálják) különböző sűrítést segítő anyagok használatát, amit régen nem ismertünk. Fiatal fánk még csak néhány éve terem, de így is már harmadik éve tudok róla annyit szedni, hogy lekvárnak is jut.
Sorakoznak a kamrában a különböző lekvárok: sárgabarack, rebarbara, eper, meggy, nektarin, szilva, zöld paradicsom és párosítva is eper-rebarbara, sárgabarack- rebarbara. Mikor ránéztem az egyik barack lekvárra az jutott az eszembe, hogy ebből lehetne finom krémet készíteni, amit tortába teszek. Így született meg gondolatomban ez a torta. Azért sütöttem kakaós tésztát, hogy jobban kiemelje a krém világos színét.
hozzávalók tésztához:
6 tojás
4 ek.víz
20 dkg cukor
18 dkg liszt
10 g sütőpor
1 dl olaj
2 ek. kakaó
krémhez:
1/2 liter sárgabarack lekvár
1 1/2 vanília puding
1,5 dl víz
15 dkg porcukor
15 dkg margarin
1 ek. narancs reszelt héj
1 kk. rumaroma
Piskóta tésztát készítek. Tojások sárgáját a vízzel és cukorral habosra keverem, majd hozzáadom az olajat, a lisztben elkevert sütőport és kakaót, végül óvatosan beleforgatom a tojások fehérjét felvert hab formában. Zsírozott lisztezett tepsibe terítem.
230 fokra előmelegített sütőbe teszem és visszaveszem 180 fokra. Kakaós tésztánál kicsit nehezebben állapítható meg ránézésre, hogy mikor sült meg, de tapasztalt háziasszonyoknak ez nem lehet gond. Aki bizonytalan, alkalmazzon tűpróbát.
Krémhez a lekvárt teflon serpenyőbe öntöm és forralom. Pudingot vízzel simára keverem és a forró lekvárba öntve állandó keverés mellet besűrítem. Hideg helyre teszem hűlni. Cukrot, margarint, narancs héját és rumaromát habosra keverem és ezután hozzáteszem a kihűlt lekvárt és ezzel is tovább habosítom.
Mikor a tészta is teljesen hideg, hosszában három felé vágom. Egymásra téve minden lapot megkenek a krémmel úgy, hogy jusson a tetejére és oldalára is. Tetejét villával díszítem.
Nagyon finomra sikerült a krém. Kellemesen pikáns íz, az aromája pedig egyenesen fenséges. Arányokat jól eltaláltam, a krém íze a sárgabarack fagylaltra emlékeztet. Nem szeretem a túl édes, szinte már-már ragacsos süteményeket. Aki édesebben szereti több cukorral készítse. A tésztába azért tettem olajat, mert így nem szárad ki gyorsan, gondoltam arra az esetre ha mégis nehezen fogyna :-) .Valószínű, hogy többféle lekvárral is ki fogom próbálni a krémek készítését.
Hogy kerül a képre egy szem sárgabarack novemberben? Természetesen igazi a gyümölcs, mégpedig a fagyasztó ládából vettem ki. Van bőven eltéve, hogy téli napokon is a nyár ízeit érezzük a meleg szobában.

2011. november 12., szombat

Diótorta

Végre lehet kapni friss idei diót. Már meg is vettem azt a néhány kilót amit ilyenkor szoktam, hogy legyen a karácsonyi bejglibe, meg az egyéb diós süteményekbe. Most viszont valami krémes édességre éheztem, csak nehéz volt a döntés, hogy kávés vagy diós legyen. Mivel mindkettő a kedvencem, így az utóbbi mellet döntöttem.
hozzávalók:
tésztához:
6 tojás
6 ek. cukor
1 vaníliás cukor
6 púpozott ek. dió
6 ek. prézli
1 sütőpor
krémhez:
14 dkg margarin
6 ek. porcukor
25 dkg dió
1 ek. prézli
kicsi tej
vanília aroma
rumaroma (vagy rum)
Tojás sárgáját cukorral + vaníliás cukorral habosra keverem. Külön összekeverem a száraz anyagokat és belekeverem. Majd felverem a tojások fehérjét habnak és a végén óvatosan beleforgatom (mint amikor piskótát sütök). Zsírozom, prézlizem a tepsit. Előmelegítem a sütőt 220 fokra és mikor beteszem sülni, visszaveszem a hőfokot 180 fokra. Készre sütöm.
Közben elkészítem a krémet. Diót a prézlivel  meg a tejjel kissé megfőzöm. Margarint a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom az aromákat és a kihűlt diót. Ezzel tovább habosítom.
Tésztát hosszában három felé vágom és minden lapot megkenek majd egymás tetejére teszem úgy, hogy a krémből tetejére és oldalára is jusson.
Mikor elkészült a süti olyan szépen sütött a Nap, hogy a fotók nem lettek a legjobbak. Szerencsére az íze annál tökéletesebbre sikerült. Szerettem volna újra fényképezni, de már muszáj volt megkóstolni és hát így sajnos elmaradt az ismétlés.

2011. november 7., hétfő

Pulykamell tekercs





Hűtőben lapul hetek óta egy kevés feta maradék. Először arra gondoltam, hogy pogácsába gyúrva használom fel, de jobb ötletem támadt. Pulykamell filét készítek töltve fetával és (mivel kevésnek találtam) juhtúróval.
hozzávalók:
4 szelet pulykamell filé
kevés feta
snidling
juhtúró
bors
kacsazsír
Kb. 10-15 szál snidlinget apróra vágva fetával összekeverem. Mivel elég sós így, külön a húst nem sózom sem belül, sem kívül.
2 szelet húst kiterítek és elnyújtott kupacban ráteszem a tölteléket, majd hústűvel összetűzöm. Másik két szelet húsra juhtúrót teszek és azokat is összetűzöm. Beleteszem a tepsibe és kevés kacsazsírral meglocsolom. Tetejére borsot szórok, alufóliával lefedem és sütőbe teszem. Mikor félig megsült leveszem a fóliát és tovább sütöm.
Párolt zöldséget készítettem mellé.
Ilyenkor ősszel már kevés friss zöldség található a kertben, de szerencsére a fagyasztó ládában nagy a választék.
Friss a sárgarépa és cukkini a borsó, zöldbab, karalábé és főtt kukorica viszont fagyasztott. Kevés olivaolajon párolom sóval és szerecsendióval ízesítem.

2011. október 9., vasárnap

Sonkás napraforgó

Rokonlátogatásra készültünk és sokat töprengtem, hogy mit is vigyek ajándékba. Mivel az elmúlt héten ünnepelte születésnapját a háziasszony, bizonyára torta és édes sütemény lesz bőven. Azt gondoltam, hogy valami sósat kellene készítenem, de olyat amit talán még nem evett. Így jutott a választásom erre a kicsit tortára emlékeztető, de mégis valami más, ehető virágra.
Jó ötlet volt ezt sütni, meglepetés és siker nem mard el.
hozzávalók:
50 dkg liszt
1 tojás
140g joghurt
3 ek. olivaolaj
1 tk. só
1 ek. cukor
1,5 dl. víz
2 dkg élesztő
kevés tej

töltelék:
25 dkg darált sonka (nálam főtt, füstölt tarja)
2 ek. tejföl
kis csokor snidling apróra vágva
kevés mustár
bors
kevés reszelt sajt
1tojás a kenéshez
Kevés cukros tejben felfuttatom az élesztőt, a liszthez adom, majd a tészta összes hozzávalóival kelt tésztát készítek. Jól kidolgozom, meleg helyen pihentetem, míg a duplájára kel.
Addig elkészítem a tölteléket. Darált sonkát összekeverem a töltelék hozzávalóival , hogy kissé lágy, kenhető legyen.
Tésztát négy felé vágom és gömbölyítem. Rövid pihenés után vékony kört nyújtok és megkenem a töltelék felével, majd ráteszem a másik kört. Közepét egy pohárral megjelölöm. Pizzavágóval bevagdosom a jelölésig és egyenként a szeleteket kétszer megtekerem. Ezután a felvert tojással megkenem az egészet és a közepét szezámmaggal megszórom. Ugyan így készítem el a másik virágot. 30 percig pihentetem, addig előmelegítem a sütőt 180 fokra, beteszem, bekapcsolom a hőlégkeverőt és készre sütöm.

2011. szeptember 27., kedd

Töltött paprika kicsit másképp

Nyár elején már sok minden terem a kertben. Attól kezdve folyamatosan lehet szedni a friss zöldséget, gyümölcsöt. Csak azt kell kitalálni, hogy változatosan készítsem el, nehogy ráunjunk. Egyik kedvencem a  paprika, ami ilyenkor ősszel  jól megérve pirosan édeskés ízű. Szeretem nyersen és töltve, ahogy én készítem.
hozzávalók :
2-3 piros paprika
2 zsömle
1 fej hagyma
olaj
2 tojás
kevés kenőmájas
fűszerek : bors, majoranna (bármi ízlés szerint)
Zsömlét vízben beáztatom. Hagymát apróra vágom, olajon megfonnyasztom és a majorannát rászórom. Kinyomkodom a zsömlét és ráteszem, ezután kevés kenőmájassal gazdagítom és megszórom borssal. Összekeverem,  kicsit összesütöm és belekeverem a 2 tojást. Sót nem teszek bele, mert nekem annyi elég amennyi a zsömlében és a kenőmájasban van. Kicsumázom a paprikákat és megtöltöm vele. Mivel ez már egy sült ehető étel, így elég forgatva kevés olajon sütőedényben megsütni. Szépen szeletelhető.
Ez lehet akár egy tál étel is, de lehet mellé különböző zöldségeket sütni, vagy akár krumplit, húst is.
Cukkini, padlizsán, sárgarépa ezek mind, mind nagyon finomak mellé.
Mivel ilyenkor a bőség kertje tárul elém, nagy a választék. Szerencsére a hosszú, meleg ősznek köszönhető, hogy újabb és újabb termést hoz a cukkini, a krumpli helyére ültetett zöldbab (másodvetés) és a vakond által kitúrt borsó helyére ültetett sárgarépa (szintén másodvetés) is már nagyra nőtt zsenge és nagyon édes.

Már szépen fejesedik a saláta amit szintén a krumpli helyére vetettünk.

 

Jó lenne ha még nagyon sokáig tartana ez a hosszú ősz.



2011. szeptember 20., kedd

Almavásár

Ismét elérkezett az ősz, és ismét almavásár. Minden évben elmegyünk egy közeli almáskertbe és ott vásároljuk meg a téli készletet. Sajnos nyáron megint kapott jégverést a fejlődő termés, de szerencsére mire a szedés elkezdődött addigra már beszáradtak a sebek és így jól tárolható.

Szorgos kezek szedik az almát, nekünk csak az a dolgunk, hogy a saját ládánkba átrakjuk. Választhatunk számos fajtából, ami néha elég nehéz. Három, négy félénél többet nem szoktunk venni, ami  idared, mutsu, golden esetleg még starking. Közvetlen  a termelőtől, kikerülve a kereskedelmet olcsón lehet megvásárolni  70-80 forintért kilóját. Külön válogatják a nagyokat, külön az apróbbat és ami lepottyan szedéskor a puha homokba az már megy a hulladék közé amiből almalé készül.

 Hulladék almából is lehet vásárolni 35 forintért kilóját. Ebből is szoktam venni nagyobb mennyiséget, amit azonnal meghámozva, lereszelve és dinsztelve kisebb-nagyobb adagokban zacskózva a fagyasztóládába teszek télire. Az ilyenkor kicsavart friss, több liter almalevet pedig azonnal fogyasztjuk.

2011. július 29., péntek

Krumplis pogácsa

Már nagyon rég írtam, de ennek nem a lustaságom az oka. A sok kerti munka elveszi a blog írástól az időm.
Mióta lehet szedi a kertből a friss zöldségféléket és gyümölcsöt, egyre ritkábban nyúlok a tavalyi tartalékhoz. Még van egy kevés öreg krumplim és úgy gondoltam pogácsát sütök vele. Mivel ezt kimondottan öreg krumpliból lehet és csak ezzel jó, így ma reggel bedagasztottam egy adagot.
hozzávalók:
60 dkg liszt
30 dkg krumpli (pucolva mérve)
1 tojás
4 dkg élesztő
20 dkg zsír
2 tk. só
tetejére sajt
Krumplit megfőzöm és áttöröm. Élesztőt kevés cukros tejben felfuttatom. Liszt, krumpli, 15 dkg zsír, tojás, élesztő, só ezekből kelt tésztát dagasztok. Mikor duplájára kelt kinyújtom és a félretett 5dkg zsírral megkenem. Feltekerem, majd a két végét aláhajtva meleg helyen pihentetem. Ez lehet akár egy óra is. Ezután kinyújtom és pogácsa szaggatóval kiszaggatom. A szokottnál kicsit nagyobb pogácsákat készítek.  Tetejét kenés nélkül sajttal megszórom. Így még 10 percig pihentetem. Sütőt előmelegítem 210 fokra, majd miután betettem a két tepsit bekapcsolom a hőlégkeverőt és a hőfokot visszaveszem 180 fokra. Szép pirosra sütöm.

2011. június 22., szerda

Cukkini

Cukkini minden mennyiségben. Végre elkezdődött  az az időszak mikor korlátlanul és szinte naponta  szedhetem a kertből. Hat bokor egyszerre olyan sok termést hoz, hogy lehetetlen annyit enni, hogy ezt  győzzük. Ilyenkor szoktam télire fagyasztani kockázva, karikára vágva és gyalulva főzeléknek. Szerintem sokkal finomabb az íze főzeléknek, mint a töknek. Így született a cukkiniből tökfőzelék.
Rizibizi mellé rántottam, csak úgy egyszerűen panírozás nélkül masszába mártva. Nem vagyok vegetáriánus, de ilyenkor frissen szedve a kertből sokkal jobban szeretem és szívesebben eszem, mint bármilyen húst.
Az a frissen szedett cukkini, vagy bármilyen más zöldségféle ami azelőtt egy órával még a szárán van, hogy a tányérra kerül, na annak az íze az igazi. Szándékosan nem írok mennyiséget.

Borsót  kevés olajon, kevés sóval  fedő alatt puhára párolom. Másik serpenyőben elkészítem a rizst. Kevés olajon kevergetve kicsit megpirítom, majd felengedem dupla mennyiségű vízzel és kicsit sózom. Fedő alatt mérsékelt hőfokon puhára párolom. Miután megfőtt ráborítom a borsóra, rászórom a finomra vágott petrezselymet és összekeverem.
Cukkinit vékony karikára szeletelem. Három tojást  jól felhabosítom két ek. tejjel, kevés sóval, majd fokozatosan annyi lisztet teszek bele, hogy csak kicsit legyen sűrűbb mint a palacsinta tészta. Én nem sózom be előre a cukkinit. Ezután a szeleteket egyenként lisztbe mártom, majd a masszába. Jól lecsorgatom és forró olajban kisütöm.

2011. június 16., csütörtök

Mai ebéd

Tegnap piac mellett vezetett az utam, így bementem megnézni milyen a felhozatal. Nem akartam semmit venni, de nem bírtam megállni, hogy egy szép fej karfiolt ne vegyek. Gondoltam jó leszel holnapra ebédre. Volt is bőven a piacon, de mivel hasonlók voltak az árak, így hamar döntöttem. Az árus szomorúan mutatta, hogy néhány napja nagyon elverte a jég a kertjét. Bizonyítéknak elővett egy jég vert hatalmas karfiol levelet. Mindez szerencsénkre tőlünk negyedik településen, Újlengyelben történt. Mi megúsztuk eddig jég nélkül. A kertünk gyönyörű, mi se bizonyítja jobban, hogy a mai ebéd minden hozzávalója innen került ki ( na jó, kivétel a karfiol). Ha már megvettem, szerettem volna enni is belőle. Az első cukkinit ma vettem le és súlya 68 dkg.
Mai ebéd : rántott karfiol, rántott cukkini, rántott burgonya szelet petrezselymes krumplival, uborka salátával.
Azért jutott eszembe, hogy a krumpliból is néhány szeletet rántsak, mert ezt már kóstoltam és nagyon ízlett.
A petrezselymes új krumplit én úgy készítem, hogy teflon serpenyőben sütöm fedő alatt alacsony hőmérsékleten kevés olajon megsózva, és mikor puha leveszem a fedőt és magasabb hőmérsékleten pirosra sütöm és csak a legvégén teszem rá az apróra vágott petrezselymet. Ezt azért írom, mert nemrég beszéltem valakivel (aki nem fiatal) és ő mindig előre megfőzi a krumplit és úgy süti át zsiradékon. Ezt persze új krumplinál azért sem kell, mert ilyenkor még magas a víztartalma, és sokkal finomabb.
Na ez egy út lenne a bab és karalábé sor között. Ez őszi karalábé, így van még ideje nagyobbra nőni. Akkora hatalmasra nőtt mindkettő, hogy az út járhatatlan lett. De sebaj a cukkini bokor, ami kicsit távolabb látható, szerencsére másik irányból is megközelíthető. Kicsi a kertünk, így igyekszünk mindent megtermeli úgy, hogy vetésforgót alkalmazva ne unják meg a növények az állandó helyet. Így történt, hogy körtefa mellett tavaly krumpli volt most pedig zöldbab. Valahogy egy szem krumpli bent maradt a földben és csak akkor vettük észre, hogy bújik, mikor már a karalábé is ki volt palántázva. Megkegyelmeztünk neki, mivel szerencsére sor végén volt és nem a sorok közt. Szépen nőtt-nőtt a kis bokor, míg nem hatalmas lett, de akkora, hogy össze kellet kötni szárát, mert különben mindent betakar a közelében. Ma reggelig tartott élete. Akkor ért a meglepetés mikor megláttam, hogy milyen hatalmas szemű termést hozott. Megszámolni elfelejtettem, (talán 6 szem) de megmérni nem. 80 dkg volt a bokor termése. Nagyon elégedett voltam, valószínű meghálálta, hogy megkegyelmeztem neki. Na ennek a bokor krumplinak a helye látszik a vasoszlop mögött az a tenyérnyi üres terület. Most legalább a bab fellélegezhet és nőhet kedvére.
Nem túl nagy fóliában most paprika nő. Ja és van két bokor korai paradicsom, hogy kicsit előbb legyen mint a szabadföldi és még négy bokor padlizsán, szintén e célból. A végében pedig öt szem uborka van vetve amiből a mai ebédhez már vettem le. Mivel a szabadföldi még csak most virágzik, így érdemes ebből is keveset melegebb helyre vetni. Itt előtte paradicsom és megint az őszi karalábé (nem kis levelei) látható.
És, hogy miért érdemes azonos növényeket kicsi kertben is több felé ültetni íme a bizonyíték. Kertünkben sajnos két vakond is garázdálkodik. Az egyik pontosan célba vette a borsó sorát és szépen megszaggatta a gyökereit. Pedig még hálót is tettünk mellé, hogy tudjon kapaszkodni és szellőzni, így nem foglal nagy területet. Szép magasra nőtt és mikor már kezdtük volna szedni éppen akkor talált rá ez a védett állat. Még szerencse, hogy ezen kívül másik két helyre is vetettünk és ott nem túrt. Két éve pedig az épp érésben lévő epret túrta meg úgy, hogy az utolsó szálig kipusztult. De talán ez kisebb kár mint a jégverés Újlengyelben (és még számos helyen). Tavaly újra kellett telepíteni, szerencsére nagyon jó fajtát sikerült szerezni. Volt olyan szem ami 8 dkg volt, és finom édes. Napi 1-1,5 kg  tudtam szedni.
36 bokor szépen terem, így finom eperlekvárt főzt
Rebarbara is nagyon szép, így eperrel össze főzve is készítettem lekvárt.

És mind ez, hogy jön a mai ebédhez? Úgy, hogy most megyek eperfagyit enni :-)

2011. május 30., hétfő

Kakukkfüves zsömle

Kakukkfüvet főleg csak húsok ízesítésére használtam egészen addig, amíg Orsitól nem kaptam kóstolót. Néhány éve volt szerencsém megkóstolni az egyik Aalborgi pékség termékét, kakukkfüves zsömlét. Mivel nagyon ízlett így azóta már többször is készítettem, persze csak úgy saját recept alapján. Most is ilyet sütöttem, csak annyit változtattam a régebbihez képest, hogy most joghurtot tettem bele.

hozzávalók:
55 dkg liszt
30 dkg kovász
100 g joghurt
0.5 dl tej
1 dl víz
2 dkg élesztő
3 ek. olivaolaj
2 tk. só
1 tk. cukor
2 ek. őrölt kakukkfű
 Langyos cukros tejben felfuttatom az élesztőt. Kenyérsütő üstjébe teszem az összes hozzávalókat, legvégül a lisztet amiben elkeverem a kakukkfüvet. 20 perces programon dagasztom. Az üstben hagyom pihenni, míg duplájára kel. Ezután deszkára borítom és 18 felé vágom. Zsömléket gömbölyítek és sütőpapíros tepsikre rakom. Egy tepsire csak 9 darabot, hogy kényelmesen elférjenek. Itt legalább 30-40 percig pihentetem.
Előmelegítem a sütőt 210 fokra. Sütőpapír alá kevés vizet öntök és beteszem a tepsiket, de ekkor már bekapcsolom a hőlégkeverőt és visszaveszem a hőfokszabályzót 180 fokra. Kb. 15 percig sütöm. Mikor kész kiveszem és vízzel lepermetezem.
Íme a végeredmény. Nagyon-nagyon finom lett. Még Lili cicámnak is ízlett ami azért is nagy szó, mert nem szereti a fűszeres ízeket. (Kivétel a kolbász).

2011. május 19., csütörtök

Kapros túrós batyu

Kaporszezon kezdetén íme az elmaradhatatlan túrós sütemény. Alig győzőm irtani a kertben a kaprot, így szerencsére nem kell vele spórolni. Bőven teszek mindenbe, amibe csak lehet.

 hozzávalók:
90 dkg liszt
3 ek. cukor
3 tojás sárgája
7 dkg margarin
4,5 dl tej
4 dkg élesztő
pici só

kenéshez:
15 dkg margarin
3 ek.cukor

töltelék:
65 dkg túró
20 dkg cukor
3 tojás sárgája
15 dkg mazsola
1 cs. vaníliás cukor
3 dkg margarin
3 ek. tejföl
1 ek. búza dara
1 hatalmas csokor kapor
Langyos cukros tejben  felfuttatom az élesztőt. A tészta hozzávalóival a kenyérsütő üstjében dagasztom 20 percig. Mikor duplájára kel deszkára borítom.
 Margarint a cukorral összekeverem és megkenem vele a vékonyra nyújtott tésztát. Ezután feltekerem mint a bejglit és a két végét alá hajtom. Hagyom kelni míg jó nagyra nő, ez 30-40  perc

   
Amíg a tészta kel elkészítem a tölteléket. Kaprot apróra vágom és a többi hozzávalóval jól összedolgozom.
Tésztát kinyújtom, négyzetekre vágom és a töltelékből halmokat  teszek rá. Négy sarkát összefogva kissé
megcsavarom és egymás mellé a tepsibe rakom. Előmelegítem a sütőt 220 fokra és miután betettem 190
fokra visszaveszem. Készre sütöm.
Egymást nem kímélve nőttek nagyra és nyíltak szét. Az íze és illata csodás.

2011. május 8., vasárnap

Kapros tejszínes pulykamell


Nagyon szeretem a kapor ízét süteményben épp úgy mint sós, húsos ételben, vagy akár levesben. Ilyenkor már alig várom, hogy készíthessek valamit amibe bőségesen tehetek. Szerencsére a fóliában sokkal gyorsabban nő, így a mai ebédhez már tudtam szedni. Kapros túros sütemény is ilyenkor kihagyhatatlan. Volt mikor a túróhoz olyan sokat akartam tenni, hogy Orsikám szólt, talán kicsit kevesebb is elég lenne. Mai ebéd így a tavasz ízeivel gazdagodott, ami nagyon-nagyon finom volt. Sajnos elfelejtettem időben lefényképezni, így már csak az a kevés maradék került lencse végre.

hozzávalók:
35 dkg pulyka mell
2 dl tejszín
1 ek. étkezési keményítő
1 nagy csokor friss kapor
oliva olaj

fehér bors
 Apró kockára vágott pulyka mellet forró olajban fehéredésig sütöm. Majd sózom, borsozom, fedőt teszek rá és alacsony hőfokon puhára párolom. Mikor a hús megpuhult rászórom az apróra vágott kaprot, rá öntöm a tejszínt és étkezési keményítővel sűrítem. Sós vízben főtt krumplival tálalom és mellé az elmaradhatatlan fejes saláta kerül.

2011. május 6., péntek

Zellerfasírt

Ősszel érdemes mindent lefagyasztani amit csak lehet, hogy télen is a saját termesztésű zöldséget és gyümölcsöt együnk. Így tettem a zellerrel is amiből még mindég találok a fagyasztó mélyén. Hosszúkás hasábokra vágva amit rántani szoktam, és apróra kockázva amit levesben főzök.
Nem tudom milyen ötlettől vezérelve reszelve is tettem, amit eddig még soha. Gondoltam, hogy sütve fogom megenni, így az alábbi receptet találtam ki. Lehet, hogy ez nem az én újításom, de mivel nem olvastam utána, hogy ki és milyen módon készíti a reszelt zellert, ezért fantáziámra bíztam az elkészítést. És mindez nagyon éhesen jutott eszembe. Azért is szeretem ezt a zöldséget, mert igaz karakteres az íze, de sütve ebből veszít és nagyon finom tud lenni egy kis adalék hozzáadásával.

hozzávalók:
35 dkg reszelt zeller (nekem ennyi volt a zacskóban)
3 közepes krumpli
1 egész tojás
 2 ek. liszt
 só
 fehér bors
 olaj a sütéshez
A krumplit meghámozva lereszelem a durva (káposzta) reszelőn. Hozzáadom a reszelt zellert, tojást, lisztet és a fűszereket ízlés szerint. Jól összedolgozom és evőkanál segítségével forró olajban szép pirosra sütöm.
Semmi más nem kell hozzá, csak egy nagy adag fejes saláta. (Na nem annyi ami a képen látható.)
Annyira jól sikerült, hogy meg fogom ismételni, szerencsére van miből. Az íze pont olyan lett amit elképzeltem éhesen. Arra gondoltam, hogy legközelebb más zöldség félével is kipróbálom ezt az összeállítást.

2011. május 1., vasárnap

Diós - mézes csirke

Egyik kedvencünket már rég készítettem, így itt az ideje, hogy megint ez legyen az ebéd. Ezt gondoltam egy bő héttel ezelőtt, amit el is készítettem, meg le is fotóztam. Csak épp nagyon jó volt az idő, így nem volt kedvem az ámító gépet bekapcsolni. Most ebben a borongós, esős időben ezt a hiány pótolom.

hozzávalók 2 személyre:
2 db csirkecomb (személyenként 1 db, ha valakinek ez kevés több is lehet)
fűszerkeverék, tetszés szerint
nálam: só, bors, kakukkfű, zsálya, tárkony
oliva olaj
1 tk.méz
 kevés durvára vágott dió
1 dl sör
Combokat előző este megszórom sóval és fűszerekkel, majd hűtőbe teszem.
Másnap tepsibe kevés oliva olajat öntök, beleteszem a combokat, majd a tetejét is kicsit meglocsolom. Megpucolt krumplit apróra vágom, megsózom és mellé teszem, majd átforgatom az olajban és már is együtt sülhetnek. Ez idő alatt durvára vágom a diót és összekeverem egy pohárban a mézzel és a sörrel. Ha úgy gondoljuk, hogy kicsit sok a sör igyunk ki  belőle egy keveset.
Mikor teljesen megsült a comb, csak akkor locsolom meg  a sörös-mézes-dióval és még néhány percig a sütőben hagyom. Nem szabad korán, mert megég a méztől. Ekkor már lekapcsolom a sütőt és csak a hőlégkeverő megy.
Váratlan dolog történt. Mikor elő akartam venni a diót, csak akkor vettem észre, hogy tévedésből az összeset ledaráltam. Még szerencse, hogy van itthon mogyoró, így ezzel és kevés darált dióval készítettem a mostani menüt. Ez a változat is nagyon finom. Igaz az, hogy a tévedésekből is jó receptek születnek.
Azóta már szép nagyra nőttek a saláták a fólia alatt, így ma már azzal enném. A saját termésű, télire elrakott uborkával is nagyon finom.
A legfinomabb a tepsi aljára csorgott és kicsit leragadt édeskés, sós, fűszeres ragacs.

2011. április 23., szombat

Sonkás virágok

Az édes sütemény mellett húsvétkor a sós rágcsa szinte kötelező. Ha már tavasz, virág minden mennyiségben nem csak a kertben, de a konyhában is. Arra gondoltam, hogy szakítok a hagyománnyal és nem sonkás kiflit, hanem virágokat fogok sütni. A muffin sütő erre nagyon is alkalmas, így csak a mintát kell kitalálnom. Előkészítek minden méretű pogácsa szaggatót és kivágót. Bőséges a választék, így nem nehéz kiválasztani a megfelelő méretűt.
hozzávalók:
75 dkg liszt
40 dkg margarin
3 ek. tejföl
2 tojás
3 tk.só
töltelékhez:
30 dkg darált főtt sonka (nálam lapocka)
2 kemény tojás
3 ek. tejföl
kevés reszelt sajt
snidling
bors
kenéshez:
tojás
tetejére: reszelt sajt, köménymag (esetleg szezámmag) nálam most ez kimaradt

Tészta hozzávalóit jól összedolgozom és éjszakára hűtőbe teszem.
Töltelék hozzávalóit  jól összedolgozom (snidlinget apróra összevágom, főtt tojást villával összetöröm). Sót nem teszek bele, mert nekem elég amennyi a sonkában van.
Nagyon jól mutat a rózsaszín sonka, sárga-fehér tojás és zöld snidling.
Tésztát deszkán vékonyra nyújtom. (3,4 mm vékony ) Nem több és nem is kevesebb :-))
Nagy virágokat úgy készítem, hogy megfelelő méretű szaggatóval 4 kört vágok egy formába. Körbe rakom  és alját kicsit megnyomva összeragasztom. Isler szaggatóval 3 kört vágok egy formába. Megrakom töltelékkel és kisebb kört vágok amit a tetejére teszek.
Kisebb virágokat kisebb szaggatóval készítem és csak 3 kör kerül egy formába. Isler szaggatóval 1 nagy kör pont elég a béleléshez, ráteszem és kissé megnyomkodom. Ezeket is megtöltöm a töltelékkel. Majd ezeket is lefedem de már kisebb körökkel.
Mikor mind kész, lekenem felvert tojással és megszórom reszelt sajttal, köménymaggal.
Előmelegítem a sütőt 220 fokra és pirosra sütöm. (csak ne fogyna olyan gyorsan)

2011. április 13., szerda

Sajtos kifli

Ma nagyon szeles napunk van, így nem tudok kertészkedni, bármennyire is szeretnék. Ilyenkor szívesen sütök, főzők a konyhában, nehogy unatkozzam.
Mikor is sütöttem utoljára kiflit? Bizony annak van már néhány hete, így itt az ideje, hogy kitaláljam melyik receptet válasszam. Van itthon joghurt, akkor bizony nagyon finom, ropogós lesz ez a mai kifli.

hozzávalók:
40 dkg Profi BL- 55 liszt
20 dkg kovász
1/2 dl tej
1.5 dl víz
1 jó nagy ek. joghurt
3 ek. olivaolaj
1 dkg élesztő
2 tk. só
1 tk. cukor
1 tojás a kenéshez és reszelt sajt a tetejére

Langyos cukros tejben tejben felfuttatom az élesztőt. Kenyérsütő üstjébe mindent beleteszek, legutoljára a lisztet és 20 percig dagaszt a gép. Ezután benne hagyom, amíg duplájára kel. Majd deszkára borítom, 16 felé vágom és gombócokat formázok. Így is pihentetem legalább 10 percig. Ezután a egyenként oválisra nyújtom, feltekerem és kissé meggörbítve kifli alakban, sütőpapírra két tepsibe rakom.  Egy tepsibe nyolcat teszek. Itt legalább egy órát pihen. Ilyenkor rövid időre bekapcsolom a sütőt és ott kelesztem. Én ez idő alatt kézszer is bepermetezek kevés vizet, így gőzös, párás sütőben kel.
Ezután az egyik tepsi tartalmát, 8 darabot megkenem felvert tojással és megszórom reszelt sajttal. A másik marad kenés nélkül.
Előmelegítem a sütőt 200 fokra és beteszem, hőlégkeverés mellett 15 perc alatt megsül. Én a hőfokszabályzót már 10 perc után kikapcsolom, ezután még 5 percig csak a hőlégkeverő megy. (energia takarékosság miatt)
És, hogy milyen lett? Nagyon finom, ropogós, illatos.
Egy szóval : ENNIVALÓ !!!!